Szombaton nyílt órát tartottam az SMS tréningre járó gyerekek szüleinek. Szeretném megosztani veletek az egyik anyuka levelét. Hálásan köszönöm neki, hogy leírta és megoszthatom veletek.
Köszönöm a nyílt óra lehetőségét.
Nagyon örülök egyrészt annak, hogy ilyen jellegű foglalkozást tartasz a gyermekeknek, másrészt annak, hogy nyílt óra keretében bepillantást nyerhettünk a foglalkozásba.
Az” élethez” és “emberekhez” való viszonyulásunk egyik alapköve – szerintem – hogy felismerjük saját érzéseinket, így mások érzéseit is felismerjük, átérezzük, el tudjunk tőle távolodni, és kezelni tudjuk ezeket az érzéseket pl. a düh kapcsán. Ez felnőtt embereket is igen sokszor próbatétel elé állít, hát még a gyerekeket!
Én azt gondolom abból, amit nyílt órán láttam, hogy ők az ilyen foglalkozások által lehetőséget kapnak arra, hogy már most kisiskolásként bölcsebben lássanak dolgokat, jobban megértsék magukat, és társaikat, és ezáltal könnyebben viszonyuljanak, könnyebben beilleszkedjenek a társadalomba (osztályba, egyéb csoportokba). Amit mi esetleg huszonéves korunkra tanultunk meg, gyermekeink esetében ez jóval kevesebb idő lehet, és ezáltal választásaik, cselekedeteik, kapcsolataik is sokkal finomabbak, érzelem gazdagabbak, bölcsebbek lehetnek.
Ez mind játék a szavakkal, igazán nem lehet elmondani, sem felmérni – de tudom, nem is kell – , mennyit segítesz/segítünk ezekkel a foglalkozásokkal, vagy a nevelésbe beépített, beemelt dolgokkal a gyerekeknek.
Őszintén köszönöm neked a lehetőséget, és az elhivatottságodat, ahogyan ezeket a foglalkozásokat megtartod.
Kategóriák: Aktuális
